Wörksap és bicikli

Két nagyon hosszú hét járt le ma. Végre kicsit lazíthatok itt a számítógép előtt. Úgy látom, hogy a hongkongi olvasó nem jelentkezik, csak látogat. Eszcsé és pazs is látogatnak, de ők nem hongkongiak. Vagy csak jól leplezik. Végül is mindenkinek lehet szennyes múltja:)

A múlt hétvégén Aniaval egy képzést tartottunk valahol Varsó mellett. A legjobb wörkszapok esti 23tól reggeli 5ig tartottak. Rég buliztam végig egy éjszakát, főleg fiatalokkal, úgyhogy már nagyon hiányzott. A következő szteffmitingen kell majd ajánljam hasonló képzések szervezését. Én persze majd önkéntes előadóként jelentkezem:)

A múlt hét úgy hozta, hogy néhány magyarországi céget kellett felhívjak és autógumikról diskuráljak velük. Az egyik szerelő azt mondja: "háát vegülis ez a méret csak egy hangyafasznyival nagyobb mint a másik". A szó készletem is bővült, a kedvenc új szavamat úgy hívják, hogy "kacabajka". Egy szervíz tulajdonos a következőket mondja "Hármat fizet, négyet vihet!" Megjegyzem, hogy "Kérem uram, ez még rímmel is, még a végén költő lesz", erre meg azt mondja "Háát igen, próbálkozunk". Pazs, itt jön a konkurencia.

A hét végén indulunk egy 6 napos bicikli túrára. Majd sátorban lakunk, addig persze amíg a lengyel vendégszerető földművelők be nem tessékelnek a házba. És ha már kényszerítenek, akkor eszek én házikolbászt tormával, nyema problem. Nagyon szeretem a lengyel parasztokat, főleg mikor felfedezik, hogy magyar vagyok. Egy kis vodka, "polak, wegier dwa bratanki" és máris Bem Józsefről és Puskás Öcsiről beszélünk. Az nem is baj, hogy nem igazán értjük egymást, a lényeg a magyar lengyel barátság.

Ha minden a helyes kerékvágásban halad, akkor majd egy hét múlva képekkel jelentkezem. Addig is gud nájt end gud lakk.

Big Size Me és egyebek

Mikor ezt a bloggot kezdtem, valahogy úgy képzeltem, hogy naponta vagy legalább kétnaponta írok majd, de sajnos az utóbbi napokban egyáltalán nem volt időm.

Két hete vettem észre, hogy ennek a blognak van egy visszajáró hongkongi látogatója. A Blogger segítségével talált ide és azóta négyszer látogatott vissza. Kedves hongkongi látogató, ez most neked szól: amennyiben beszélsz magyarul és nemcsak a magyar karakterek szépsége miatt látogatsz ide, légy szíves írj már egy hozzászólást!

Tehát a "Super Size Me".
A film Morgan Spurlock beteg kísérletét dokumentálja és csakis ebben az értelemben dokumentum film: másképp a pszeudo-dokumentum filmek kategóriába tartozna. Morgan eldönti, hogy kipróbálja milyen csak McDonald's kaját enni kerek 30 napig. A kísérlet kezdete előtt meglátogat három orvost akik a következő hónapban figyelemmel követik az egészségi állapotát.

A rendező aki most kísérleti malaccá vált, bátran fog a feladatnak, csak a harmadik nap botlik egy kicsit mikor egy egész McDo menüt az autó ablakon keresztül az utcára hányja. Napról napra egyre rosszabbul érzi magát, a kilók csak gyűlnek a pocakon és valahol a 20ik nap magasságában az orvosok azt tanácsolják, hogy hagyja abba, mert a máját "elette". Azt tudtam, hogy a "máj elivása" lehetséges, most már azt is tudom, hogy kajával ugyanazt el lehet érni mint alkohollal. De a mi Morganünk kitartó fiú és szembenéz a veszélyekkel. A barátnő nem nagyon értékeli a bátorságot és a kamera előtt beszámol, hogy a "sex life" nem az igazi, az utóbbi időben Morgan csak a hátán fekszik és elég nehezen áll fel neki.

A végén hepiend, a rendező túlélte (de elég nagy veszteségekkel) és 11 extra kiló boldog tulajdonosának mondhatja magát. 11 kiló 4 hét alatt! Nem semmi... A film üzenete: a McDonald's kaja rossz, hizlal és függővé tesz. Mondjuk ezt tudtam eddig is, de ez a film inkább az amerikai XLeseknek szól.

Kedvenc karakterem a Doktor no. 1, aki állandóan borostás és minden alkalommal úgy néz ki mintha az előző este berúgott volna. A filmben szereplő egyik szociólogus egy érdekes dolgot említ: mostanában nagyon divatos a dohányzókat baszogatni, hogy "Hagyd abba, mert megöl..." stb, de majd eljön az az idő mikor társadalmilag elfogadott lesz, hogy egy 150 kilós embernek majd azt mondhatjuk: "Nem látod milyen hájas vagy? Hagy már abba a zabálást!".

Az új családtag

Hát igen, új taggal bővült a családunk. Nem Ania szült, nem kell félni a keresztapaságtól félni :) Az új tagnak amolyan spanyolos módra elég sok neve van. Úgy hívják, hogy Bartis Konica Minolta Dynax 5D és itt tekinthető meg.

Már hetek óta álmodtam erről a pillanatról és most végre. A 18-70es objektív mellé kaptunk még egy 75-300as objektívet ami egyszerüen elképesztő. Egy biztos: size does matter, főleg az objektívok esetében és nem csak:)

Még annyit hozzácsatolok, hogy kb. 4 vagy 5 napig keresgéltem, kutattam és feltünt, hogy a Canon 300D és 350D ára nagyon alacsony, sőt a Nikon árak is nagyot zuhantak. Közben valaki felhívta a figyelmem a Konica Minoltára. Jó néhány órát töltöttem azzal, hogy a Dynaxrol olvastam és amit találtam rendkívül meggyöző volt. A Dynax5D a 6.1 megapixeles kategóriában a 2004es év legjobb fényképezőgépe és az Anti Shake tehnológia a 2004-2005ös év legjobb fotográfiai újítása. Persze találtam néhány negatív kritikát is, de ezek kevésbé voltak meggyözőek.

A múlt héten 2-3 napot fotóztunk és a gép eddig nagyon bevált: jó színek, nagyszerü kezelhetőség és az esztétikai szempont sem az utolsó. Az exponáló gépnek elképesztő hangja van: a régi Zenitre emlékeztet.

Radio Maryja

A Radio Maryja megint a címplapokon. A vicces dolog az, hogy a fél Európa ismeri már a Rydyzk atya rádióját és az általa képviselt vonalat. Még egy-két ilyen cikk és a lengyel anti-szemita mozgalom újra világhírű lesz. A paradox az, hogy Lengyelországban jelenleg csak 1.000-1.500 zsidó él.

MSZP vagy FIDESZ?

Úgy tűnik, hogy MSZP. Annak ellenére, hogy nem igazán kedvelem Gyurcsányt, elmondhatom, hogy kissé megnyugodtam.

Kb. egy hónapja Orbán a következőket mondta:

"Orbán Viktor gratulált a lengyel jobboldal választási győzeleméhez és az új lengyel kormány eddigi teljesítményéhez. A Fidesz elnöke kiemelte: zökkenő nélkül zajlott le Lengyelországban a hatalmi váltás, az új lengyel kormány megerősítette a nemzetközi tőke és a pénzügyi piacok bizalmát, és olyan határozott programot fogalmazott meg, amely elsősorban a lengyel emberek érdekét tartja szem előtt: nem adja fel a szociális szempontokat, és a gazdasági növekedés erősítésén keresztül akarja megoldani a felmerülő problémákat.
"Ez egy minta, egy forgatókönyv és egy partitúra a magyar jobboldal számára, igyekszünk tanulni belőle" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a tervezettnél hosszabbra nyúlt megbeszélése a "hagyományos lengyel-magyar barátság hangulatában és szellemében zajlott"."

Ekkor jöttem rá, hogy

1. Orbán nem tudja miről beszél, ami a jobbik eset, vagy
   
2. Orbán Magyarországból lengyel PIS módra akar vallás-államot faragni.

Számomra szimpatikusabb egy szocialista kormány amely egy európai politikát folytat, mint az a FIDESZ kormány amelyik létrehozná a Magyar Katolikus Köztársaságot.

Újra Varsóban

Az utóbbi napokban nem írtam, de mint észrevehető, az egyik újdonság az, hogy rájöttem hol találom a magyar karaktereket. A dolog negatív része az, hogy most nagyon lassan gépelek.

Az utóbbi néhány napot Brüsszelben töltöttem és nem igazán volt internet elérhetőségem (volt csak a szállodában méregdrága volt). Most szerencsém volt, mert a találkozó programja nem volt zsúfolt, úgyhogy volt időm bóklászni. Mikor először voltam Brüsszelben, akkor a város ridegnek, unalmasnak tűnt, most viszont ez a kép teljesen megváltozott. Lehet a város unalmas lenne, ha csak belgák laknák, de hát ez nem egészen így van. Szerencsére, mondom én, de a belga jobboldal biztosan másképp gondolja. Este 8-9 körül nehéz fehér belgát találni, ne is beszéljünk a késői órákról. Kongói, marokkói, tunéziai, iraki, pakisztáni stb migránsok/menekültek színes kis egyveleget alkotnak. Ellátogattam a kongói negyed szélére, de be nem nagyon merészkedtem... ha talán jobban beszélném a franciát... Az iraki negyed nagyon barátságos volt, kár hogy a fényképezőgépét a szállodában hagytam. A marokkói negyedet szívesen megnéztem volna, de az egyik belga beszámolója után úgy döntöttem, hogy ezt most kihagyom.

A szabály az, hogy a migráns közösségek a külvárosban élnek (pl. Franciaország, Lengyelország vagy csak gondoljunk a kelet európai romákra), nem sorolom az okokat. Viszont Brüsszelben ez teljesen fordítva van: a migránsok a város központjában/központja körül laknak. Rá nem jöttem, hogy ez miért van így, sőt még a belga ismerőseim sem igazán tudták megmagyarázni.

Most jó újra itthon lenni, kicsit lazítani. A tegnap este megnéztük a "Super size me" című dokumentum filmet, de erről majd írok később.